Alapszabály, hogy legyünk óvatosak az interneten, mit osztunk meg, mert soha nem tudhatjuk, ki látja…
Noha egyre többen aggódnak amiatt, hogy a közösségi média cégek mit kezdenek a személyes adatainkkal, a valóság az, hogy legtöbbünk több információt ad át, mint gondolnánk.
Nézzünk meg néhány olyan fontos információt, amelyeket soha sem szabad megosztani a közösségi médiában magánélete és biztonsága védelme érdekében.
Előzetesen a 3 legfontosabb szabály:
- Ne osszuk meg utazási terveinket vagy fényképeinket utazás közben, ne „reklámozzuk” hogy távol vagyunk az otthonunktól.
- Tiltsuk le a helyadatokat, és töröljük a fotók metaadatait a közzététel előtt, hogy megvédjük tartózkodási helyünk adatait.
- Kerüljük a személyazonosításra alkalmas adatok megosztását, például a teljes születési dátum vagy fontos dokumentumok fényképeit. Így megelőzhetjük a személyazonosság-lopást és pl. a Facebook fiókunkhoz való jogosulatlan hozzáférést.
1. Információk utazásról, nyaralásról…
Gondoljuk meg kétszer, mielőtt dicsekednénk a csodálatos közelgő nyaralással, vagy képeket teszünk közzé utazás közben.
Soha nem tudhatjuk, ki láthatja ezeket az információkat, és akár aljas célokra használhatja fel. Például, ha valaki tudja, hol lakunk, és rosszindulatú szándéka van, miután megtudja, hogy két hétig több ezer mérföldre leszünk, szinte bármit megtehet a lakásunkkal.
A legbiztonságosabb megoldás, ha nem osztunk meg részleteket vagy képeket az utazásáról, amíg tértünk vissza. Bár ez kevésbé izgalmas, megvéd, mert nem hirdeti a világnak, hogy hosszabb ideig távol vagyunk.
2. Helyadatok
A közösségi alkalmazások földrajzi helymeghatározást használnak (IP-cím vagy a telefon GPS adatai alapján), hogy lehetővé tegyék a bejegyzések megcímkézését azzal, hogy hol tartózkodik. Mielőtt publikálunk, ellenőrizzük, hogy a webhely automatikusan hozzáadja-e helyadatait, és tiltsuk a közzététel előtt. Az esetek többségében nincs rá ok, hogy megosszuk a tartózkodási helyünket mindenkivel, aki látja a bejegyzést.
Egyes felületek hozzáférnek a fotók metaadataihoz is, melyeket kiolvasva szintén megtudható tartózkodási helyünk. Ezeket a metaadatokat publikálás előtt célszerű törölni a képből, pl. az ingyenes MetaClean oldalon.
3. Személyazonosításra alkalmas adatok
Mindig kerüljük az olyan információk megosztását, amelyekkel személyazonosságunk igazolható, például a teljes születési dátum.
Soha ne osszunk meg jogosítványról, útlevélről vagy hitelkártyáról készült fotókat, amelyek olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyeket nem szeretnénk nyilvánosságra hozni.
Az olyan webhelyek, mint a Facebook, tökéletes vadászterületet jelentenek azok számára, akik social engineering segítségével igyekeznek ellopni mások személyazonossági adatait, hogy hozzáférhessenek pl. a Facebook fiókunkhoz.
A közösségi oldalakon népszerű kvíz játékok is alkalmasak arra, hogy olyan információkat szedjenek ki belőlünk, mint pl. a kedvenc háziállatunk neve, születési dátumok stb., mely segíthet egy biztonsági szolgáltatás (pl. jelszó emlékeztető lekérdezés) kijátszásához.
4. Személyes panaszok és kritikák
Jobb, ha a dühünket a főnökünk, szomszédunk vagy rokonunk iránt nem a közösségi oldalakon engedjük szabadjára, mert könnyen kényes szituációba kerülhetünk. Arról nem is beszélve, hogy a kritikus véleményünket akár évek múlva is felhasználhatják olyan célokra, amelyeket jobb elkerülni.
Manapság a cégek és a kormányok is nagy energiákat fektetnek abba, hogy minél részletesebben feltérképezzék pl. a hirdetésre, engedélyre (vízum, munkavállalási engedély…) jelentkezett személyeket. Jobb, ha igyekszünk magunkat nem a legrosszabb oldalunkról megmutatni!
5. Kompromittáló információk
A törvényszegés bizonyítékai könnyen bűnügyi vizsgálatot vonhatnak maguk után.
Ne kövessük el azt a hibát (amit néhány ostoba ember, pár lájkért cserébe nap, mint nap megtesz), hogy épp az általunk elkövetett törvényszegésről osztunk meg bizonyítékokat, pl. amikor a gyorshajtásunkról vagy a kábítószer fogyasztásunkról, illegális lőfegyverünkről osztunk meg viccesnek szánt videókat. A legjobb persze eleve törvénytisztelő állampolgárként élni. 🙂
6. Luxus szerzemények
Sokan szeretik megosztani képeiket új „játékaikról” a közösségi médiában. A most kapott vagy vásárolt új telefont, laptopot, autót, tévét, ékszert vagy bármi mást ne tegyünk nyilvánossá a közösségi oldalakon. Ezzel valójában egy tételes bevásárló listát adunk a betörők kezébe.
De a rosszakaró irigyeink száma is feleslegesen növekszik.
7. Személyes kérdések, tanácsok fontos témákban
Bár mindannyian láttunk már jogi vagy akár orvosi esetekre vonatkozó kéréseket, ezeket jobb, ha nem a közösségi média felületein, hanem az arra alkalmas pl. szakmai oldalakon tesszük.
Az ok nagyon egyszerű, a kérdésre adott válaszok teljes mértékben megbízhatatlan forrásból származnak, így eredményességüket sem tudjuk megítélni. Még egy jóakaró tanácsadó – lehet akár orvos vagy ügyvéd – sem ismeri a problémát teljes részletességében. A rosszakaró emberekről, trollokról nem is beszélve!
Egyes esetekben a feltett kérdésünk, akaratlanul is többet árul el rólunk, mint szeretnénk. Extrém esetekben olyan információkat (pl. depresszió, anyagi gondok stb) adhatunk meg magunkról, mely könnyen sebezhetővé tesz minket a külvilág számára.
8. Átverős tartalmak
Rengeteg átverős, adatgyűjtésre vagy spammelésre alkalmas tartalom kering a közösségi felületeken. Rengeteg cég intézi nyereményjátékait a közösségi oldalakon, sokan feliratkozásra vagy megosztásra csábítják a felhasználókat.
Ezen tartalmak egy része megbízható forrásból származik (pl. ismert cégek nyereményjátékai) de a legtöbb egyszerű csalásra vagy károkozásra alkalmas tevékenységet segíthet elő!
Ismeretlen linkeket, weboldalakat megosztani a követőink, ismerőseink számára rendkívül veszélyes rájuk (és ránk) nézve! Ezzel a tevékenységgel akaratlanul is rosszindulatú programokat terjeszthetünk, vagy rávehetünk embereket, hogy bizalmas adatokat adjanak át egy harmadik – ismeretlen – félnek.
Minden esetben tájékozódjunk, az általunk megosztott tartalom minőségéről és eredetéről!
9. Belső információk
Figyelmetlenségből könnyen privát vagy érzékeny információkat oszthatunk meg nyilvános felületeken. A munkahelyünkön szerzett céges vagy személyes adatokat minden esetben tilos a nyilvánosság számára megjelentetni.
Ha a munkahelyünkkel (vagy vállalkozás esetén) a céges partnerünkkel, beszállítónkkal titoktartási szerződést kötöttünk, azt megszegve a törvény előtt is vállalnunk kell a következményeket! Egy cég anyagi helyzetére vagy üzletpolitikájára vonatkozó információk pénzügyi spekulációra, esetleg támadásra adhatnak lehetőséget.
10. Bármi, amit később megbánhatunk
Bár elsőre túl általánosnak mondható az utolsó szabály, mégis pontosan összegzi, mit kell eldöntenünk, ha posztolni szeretnénk magunkról.
Alaposan gondoljuk át és mérlegeljük, hogy az információ, amit ma megosztunk, nem válhat-e könnyen, akár pár nap alatt vagy évek múlva károssá ránk nézve. A gyermekeink cuki fotói az idő során könnyen kínossá válhatnak, pl. ha az osztálytárs használja fel őket egy zaklatáshoz, megszégyenítéshez, ebben az esetben a gyermekeink könnyen célponttá válhatnak.
Az internet nem felejt, a világra pedig csak a nyilvánosság számára célzott tartalmak tartoznak. A személyes, rokoni vagy baráti emlékeket csak a szűk környezetünk számára célszerű elérhetővé tenni, de ez sem jelent garanciát.
Még ha a bejegyzést „csak barátok” értékre állítjuk be, akkor sem tudhatjuk biztosan, ki látta a bejegyzésünket és fotókat, ki mentette el azokat vagy osztotta meg valaki mással. Valaki mindig küldhet képernyőképet egy másik személynek, aki például „hivatalosan” nem láthatná a bejegyzést.
